A klímákkal kapcsolatos tévhitek

Ha az mondjuk, hogy egy klíma berendezés 2,5kW-os nem a villamos fogyasztására gondolunk, hanem arra hogy 2500W a névleges hűtési kapacitása. (a villamos fogyasztása kb. az 1/3-a, ez attól függ milyen teljesítményű, kialakítású és működtetésű (on-off, dc inverter stb..) a kompresszor, a ventillátor és az elektronika.)

Klíma energia szükséglete

Azt gondolánk, hogy ha a klímánkat 16°C-ra állítjuk, hamarabb hűti le a helyiségünket. Gyakorlatilag "sokkolónak" gyorsfagyasztónak használjuk. Természetesen nem igaz, ez a klímánkat teljesen leterheli. Csökkenti a berendezés élettartamát a rendszeres maximális igénybevétel, a lehető legnagyobb lesz a villamos fogyasztása, a beltérink a helység magas pára tartalma miatt le jegesedik. Hűtés nélkül megy az idő! Ezt a jeget a gép automatikusan olvasztja. Leolvasztás közben a berendezés néhány percre átvált fűtési üzem módba, ha mázlink van a leolvadó jég a csepptálcán keresztül a csatornába csöpög. Ha valami probléma van  a cseppvíz-elvezetéssel leázik a fal. Célszerű olyan komfort hőmérsékletet beállítani a külső hőmérséklethez igazodva ahol a klima ideális hőt tartva tud dolgozni. Ez energiamegtakarításhoz vezet, és sok kellemetlenségtől óv meg.

Beltéri egység jegesedése

A split klímát (osztott rendszerű) összecsövezhetjük bármilyen nyomvonalon akár a mennyezeteten is. Természetes, csak egy apró problémát kell megoldani. A hűtés során cseppvíz keletkezik (kondenzátum) ez a beltéri egységben, lecsorog a csepptálcába és ott gyűlik össze. A csepptálcából gravitációsan lefolyik az elvezető csőbe. Ha nem szeretnénk plusz költséget magunknak egy csppvíz-szivattyú beépítésével, célszerű a cseppvíz elvezető cső nyomvonalán kicsövezni. A cseppvíz elvezetés és a vezetékköteg lehet a beltéri egységre merőleges az egység háta mögött is.